Amíg benned éltem, 
Bölcsőm volt a tested, 
Befelé figyelve 
Kívánságom lested.

Mikor megszülettem, 
Bár szemedet láttam, 
Bevallom mostmár, 
Kicsit visszavágytam.

Ám te megnyugtatón 
Karjaidba vettél, 
Felkínálva emlőd, 
Csendben megetettél.

Lassan tisztult a kép, 
Erősítve bennem 
Keserédes érzést: 
Íme, megszülettem.

Születtem embernek, 
Eredendőn jónak, 
Erre a világra 
Földi halandónak.

Megjöttem, itt vagyok, 
Éppen körülnézek, 
Egy ismerős szempárt 
Felismerni vélek.

Hívogató élmény
Érzem, hogy közeleg,
Segítsetek, kérlek,
Hadd menjek közelebb.

Egy halkszavú asszony
Meghallván a vágyam,
Apa mellkasára
Odafektet lágyan.

Hogy míg átöleli
Kicsiny hasonmását,
Boldogan hallgassam
Szíve dobogását.

Meleg tenyerével
Simogatja bőröm,
Ha elszenderednék,
Most ő lenne őröm.

Megpihen a test, és
Ünnepel a lélek,
Gondolatban anya
Festett ilyen képet.

Olyan jó így együtt
Feküdni az ágyban,
Mama pocakjában
Ilyen álmot láttam.

Békés biztonságban
Indul földi létem,
Hálásan köszönöm
Csendes születésem.

2019. július 22-én megszületett második gyermekünk, Dániel Máté. Fogadjátok szeretettel fotóját és a fenti kis verset. 


A kép forrása: saját tulajdon. Megosztása, továbbítása kizárólag a forrás megjelölésével engedélyezett.