Tüntetnek értünk a hangyák, látod-e? 
Mennek hosszú sorokban, 
feketén, némán, elkeseredetten. 
Értünk zümmögnek a méhek, hallod-e? 
Odahagyják a mézet, 
s lobognak, mint parányi zászlók 
a kék levegőben. 
Értünk nő a levél, értünk hull a lomb, 
tudod-e? 
Értünk raboskodik a vakond a mélyben, 
hiszed-e? 
Értünk esik az eső, 
értünk süt a nap, 
értünk, hogy éljünk! 
Föl a fejjel hát, kicsi lányom, 
mellettünk van mind, aki nőni akar, 
hallgasd csak, hogy zúg az erdő, 
hogy füttyögtet a rigó, 
hogy folyik a folyó, 
hogy forog a föld 
jóval, rosszal megrakottan, 
s lehet, hogy nem gondolnak ránk az emberek, 
mert éppen esznek, isznak, alusznak, 
de vonulnak a hangyák, 
de szállnak a méhek, 
ne félj! 



A kép forrása: pinterest.com