Vannak lányok, nők, meg nénik,anyukák, meg nagymamák.Vannak Katák, Erzsik, Évik,Zsuzsák, Jutkák, Marikák… Sorolhatnám a neveket,hiszen szép számmal akad,mindegyikre gondoljunk most,ne legyen ki kimarad! Mennyi, mennyi kedves angyalszebbíti az életünk,segítenek szebben élni,mennyi nő is van…

Mindegyik évszaknak van valami bája.Van aki leszólja, van ki megcsodálja!Ha kívül hideg van, öltözz melegebben,a lelked sem fázik, ha van szeretet benn. Gyújts tüzet, ha fázol, s tested átmelegszik,lelked is gyújtsd lángra, mert, ha szeret, tetszik!Arcod a tűz lángja, s mosoly melegítse,mosolyod…

Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.   Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt…

Tüzesen süt le a nyári nap sugáraAz ég tetejéről a juhászbojtárra.Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,A juhásznak úgyis nagy melege vagyon. Szerelem tüze ég fiatal szivében,Ugy legelteti a nyájt a faluvégen.Faluvégen nyája mig szerte legelész,Ő addig subáján a fűben heverész. Tenger virág nyílik…

Kati, kató, katibogár,mondd meg nekem: hol van a nyár?Ott, hol a fülemüle,fagyalbokor közepébe,nádirigó víg sípjában,patak csobogó fodrában,búzavirág kék szemében,ezüsthalak pikkelyében.Ott trilláz a réti fűben,egy kis tücsökhegedűben.Göncölszekér rúdja mellettcsillagökröket terelget.Égen-földön…

Bartos Erika: Apához Mikor leszek én is felnőtt?Mondd el nekem, Apa!Nem vagyok még iskolás,De nem is vagyok baba! Mondd el nekem, milyen érzésApukának lenni?Szeretsz-e mondd korán reggelDolgozóba menni? Jó érzés-e hazaérni,Megölelni engem?Látod-e, hogy egész kicsitMa is nagyobb lettem? Jó…

Szólt az eper: híres leszek, hosszú vándor útra megyek, vele megy az eperinda, -billeg, mint az órainga - ágai is segítették, biztatgatták: menj még, menj még! Olyan hosszú már a szára, kertből kijut az utcára; indul tovább, tesz egy túrát, levelei vissza húzzák: a szép kertet jaj, ne hagyd…

Szeresd a gyermeket! A gyermek fénysugár,Közöttünk itt alant mindig ragyogva jár.Mikor szomorkodol: szemed közé nevet,Ha bűnre bűn nyom is: ő akkor is szeret.Szívednek mélyiből kicsalja a borút,Fejedre rózsákból vígan fon koszorút.Ne érje gond soha, ki rád hajnalt derít:Töröld le gyöngéden a gyermek…

Erdőszélen nagy a móka, mulatság,iskolába gyűlnek mind a nyulacskák.A tanító ott középen az a nyúl,kinek füle leghosszabbnak bizonyul.Kezdi az oktatást egy fej káposztával,Hallgatják is tátott szájjal. - Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta letépett levelein belül tapasztalt…

Felhő közeleg, beborul az ég,zúg és dübörög, fenyeget a jég!Mindent letarol, ami üde, zöld!Mindjárt ideér! Megremeg a föld.Csattog, kavarog, lezuhan az ég,dörgő riadó: megered a jég!Fákat csupaszít, töri, ami zöld.Hol van menedék? Könyörög a föld. A kép forrása: pinterest.com